Az elmúlt órán egy 12- es osztálynak szóló, bevezető, új ismereteket feldolgozó, innovatív magyarórán vettem részt. Látszott, hogy a két tanárunk tanult az előző mikrotanítások hibáiból, és nagyon pontosan, reflektíven készítettek elő mindent, így az alábbi óra egy profi tervezés eredménye.

Az óra keretében az avantgárd stílusirányzattal foglalkoztunk, bemelegítőnek egy asszociációs játékot játszottunk, ahol képeket, és versrészleteket kaptunk, amiről el kellett mondani a véleményünket, pár szóban. Ez nagyon jó volt, mivel a tanáraink azonnal kötötték is a témához, miszerint a kor többi emberéből is hasonló érzéseket válthattak ki. Majd következett egy rövid frontális rész, a korszak elhelyezése a történelemben, majd a korszakolás után kiosztották a feladatokat.

Duchamp: A forrás (Dadaista alkotás)

Az óra ezen a pontján egy apró technikai malőrbe ütközött: három csoportot alakítottunk, és mindannyiunknak volt szerepe, amit elfelejtettek kiosztani, de észrevétlenül lerendezték. Ez bármikot, bárkivel, bármilyen helyzetben megtörténhet, a tanár is ember, és pozitív volt, hogy elismerték a tévedést, azonnal orvosolva azt. Bár személy szerint nem kedvelem a csoportfeladatokat, a szerepkártyás csoportfeladatokat kifejezetten utálom. Pláne, ha az időfelelős szerep jön elő, ami nagyjából teljesen haszontalan, ha kivetítünk egy órát a táblára, vagy jelezzük az időt a tanulóknak. Ez a kreatív gondolatoktól, és a hatékonyabb munkától veszi el az időt, és a lehetőséget a gyerektől: persze, van olyan tanuló, aki örül ennek a szerepnek, személy szerint nem osztanám fel, ki mit csináljon. De ez is csak egy apróság, jöjjenek a fontosabb dolgok:

Bár mi is csoportfeladattal és a végén versenyfeladatos kvízzel készítettük el az óránkat, nagyon örültem, hogy ezen az órán nem volt semmi ilyesmi. A csoportfeladat során az avantgárd egy- egy irányzatáról kaptunk feladatlapot, amelyet meg kellett oldanunk. A első feladatban a megadott linkekből mazsolázgatva ki kellett gyűjteni adott jellemzőket az irányzatról, majd a második feladatban található képzőművészeti műalkotásra, és versrészletre vonatkoztatva ráhúzni az információkat. Szerintem ez is nagyon pontosan volt összerakva: segítette az adaptációt, és segített magunknak megfogalmazni a korszak jellemzőit.

Mivel elég kevesen voltunk, a dadaizmusról az egyik tanárjelölt beszélt, megmutatva, hogy képzelik a feladatlap kitöltését: nem estek pánikba amiatt, mert az óra egy részét újra kellett tervezni, és meg is ismerkedtünk a dadaizmus irányzatával, ez is jó volt.

Mikor készen voltak a csoportfeladatok, összekeveredtünk, és ismét hármasával (négyesével) összeültünk, hogy az egymás által feldolgozásra kapott anyagrészeket megismertessük a többiekkel. Ez számomra hihetetlenül pozitív volt, mert miután végeztünk, elkezdtünk a képekről beszélgetni, és keresni is a keresőben, elmondtuk a véleményünket az adott stílusról, egyszóval láthatóan megmozgatott mindenkit a téma.

Úgy gondolom, az jó, ha a gyerekeket beszéltetjük a táblánál, vagy a helyükön, hangosan. A legtöbb tizenévesnek a szókincse, és a kifejezésmódja is hagy kivetnivalót maga után, és saját részről is van hova fejlődnöm, viszont ahogy írtam, ezen az órán nem ez volt előtérben, ami a változatosság szempontjából jó volt. Kisebb csoportokban a gyerek jobban tud érvényesülni, jobban kifejezheti a gondolatait, érzelmeit, inkább a saját szavaival tudja megfogalmazni az adott témához való álláspontját, így úgy gondolom, mindkét formának van helye.

Emil Nolde: Maszkok (Expresszionista alkotás)

A feladatlapokat, a prezentációkat, és minden, az óra anyagához kapcsolódó segédeszközt a Symbaloo linkgyűjtő alkalmazáson keresztül osztottak meg velünk, sőt, a ppt- be azt is beleírták, hogy az óra melyik mozzanatához mit kell megnyitni, és kivetítették. Így tanulási környezetben kevesebb gyerek veszik el, veszti el a fonalat, és könnyebb visszatérni a feladathoz. A linkgyűjtökről nem hittem volna, hogy ilyen hasznos dolgok: a feladatlapok google sheet- ként voltak feltöltve, és megosztva, az ellenőrző feladat is ugyanitt megtalálható, egyszóval minden ami az óra menetéhez szükséges. Ezt a módszert biztos alkalmazni fogom, mert így nem kell állandóan megnyitni és kikeresni mindent, amire szükségünk van.

Cravali: A városra ereszkedve (futurista alkotás)

Az óra végén egyénileg egy csoportosító- alkalmazással, a Learingapps segítségével el kellett dönteni, hogy adott fogalom, meghatározás, szobor, festmény az avantgárd négy tárgyalt irányzatából melyikhez tartozik: dadaizmus, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus kategórián belül. A feladat végén az alkalmazás le is ellenőrizte a hibáinkat. Ez is egy egyéni feladat volt, ahol nem a versenyeztetés, vagy a szerepeltetés került előtérbe, ami ezesetben kifejezetten tetszett, de egy apró hiányosságot észrevettem. A gyereknek megerősítésre van szüksége, és arra, hogy értse a hibáit. A végén nem beszéltük meg, kinek mi lett jó, és mi nem, és ami nem az miért nem, egyszóval nem volt visszacsatolás. (Igaz, kiemelték, hogy erre vissza fogunk térni a "következő órán", így ezt akár oda is képzelhetjük.)

Ettől függetlenül, nem tartom kizártnak, hogy a saját óráimon is használjak hasonló feladatokat. A reflexió megírása közben ismét elővettem a segédanyagokat, és újra megcsináltam a feladatot: ez a gyerekeknek, ha elérhető formában adjuk, segíthet is a témazáróra, felelésre való készülésben. Saját szakterületre átvetítve akár a különböző területeken élő vegetációk, akár a hegységek eredete, országok városai, szóval angyjából minden több kategóriát tárgyaló témánál be lehet vetni a csoportosítós feladatot. A learingapps honlapján viszont többféle feladatot csinálhatunk, így ez is egy hasznos link lesz a közeljövőben.

Salvador Dalí: Az emlékezet állandósága, (szürrealista alkotás)

Az időt is be tudták tartani, de arra az esetre, ha korábban végeztünk volna, készítettek számunkra egy Legyen ön is milliomos rövid játékot, amit itthon megcsináltam. (Szintén a learningappson keresztül.) Ez megint a pontos tervezést mutatja, hogy ilyen lehetőségre is készültek, ami nagyon pozitív volt a szememben.

Összsségében nagyon jó volt az óra, úgy érzem, sokat tanultam, és közelebb hozta hozzám egy kicsit ezt a témát a legutóbbi mikrotanítás. A magyar irodalom, és a humán tárgyak alapvetően is közelebb állnak a legtöbb gyerekhez, egy ehhez hasonló órával pedig ahogy láttam, a vaskalaposabbak figyelmét is fel tudták kelteni.

Sz.

Források:

Symbaloo: http://www.symbaloo.com/home/mix/13eOcMZU9A

Learningapps: https://learningapps.org/

Google sheets: https://www.google.com/sheets/about/

Microsoft powerpoint: https://products.office.com/hu-hu/powerpoint

A képek forrásai:

Dadaizmus: Duchamp: A forrás

Expresszionizmus: Emil Nolde: Maszkok

Futurizmus: Cravali: A városra ereszkedve

Szürrealizmus: Salvador Dalí, Az emlékezet állandósága, 1931