Az alábbi bejegyzésben egy ötödikes osztálynak szóló, új ismereteket feldolgozó informatikaóráról fogok írni, amelyen sajnos nem tudtam részt venni, (így csak a foglalkoztatási tervre támaszkodhatok), és amelynek keretében a diákok megismerkedhettek a Stratch programozási nyelvvel.

A foglalkozás időkerete hatvan perc volt, ami alatt a diákok megtanulhatták a Scratch alapjait: egy projekt létrehozását, mentését, előhívását. A gyakorlat keretében (mivel elméleti anyag helyett a gyakorlati ismeretekre építettek), először megismerkedtek a programmal, a tanári magyarázat, és motivációk kijelölése (egy programozási nyelv alapszintű használatának elsajátítása) mellett és elkészítettek egy születésnapi üdvözlőkártyát, majd csoportokba rendeződve egy hasonló feladatlapon lévő kapcsolódó feladatokat végeztek el, amellyel a kreativitást, és az együttműködést kívánták fejleszteni a tanárok a digitális ismeretek tágítása mellett. A csoportokba osztást az előzetesen kitöltött kérdőívek segítségével végezték, amelyekben az előzetes programozási ismeretinkről, és a fellhasználói ismeretekről kérdeztek- ezt egy osztályban is meg lehet tenni, akár az óra kezdetekor, de egy hasonló foglalkozás esetén mindig fontos a differenciáció a fentiek miatt.

A programot megnézve egy viszonylag könnyen kezelhető, animált felület, ami az ötödikes gyerekek figyelmét biztosan megkapja, amely elég látványos, illetve viszonylag egyszerű a kezelése is, így jó választásnak tartom, idősebbeknél lehet egy kicsit komolyabb, komplexebb program is megállja a helyét, de ennek a korosztálynak teljesen megfelelő, pláne, ha a nehezebb (Java, C++) programozási nyelvekkel is meg szeretnénk ismertetni őket később.

A fenti képen a kezelőfelület látszik.

Manapság is az a tendencia, hogy viszonylag kevés iskolában tanítanak a gyerekeknek programozást, és az informatikai ismeretek főleg a microsoft office alapszintű ismereteire, és az internethasználatra terjednek ki. Ugyanakkor Magyarország nagyon rosszul áll programozók terén, és a digitális írástudás szintjén is messze elmaradunk más országoktól, főleg a fejlettebb térségekből. Ha korán megismertetjük a diákokkal a programozási nyelveket, amelyek a legtöbbeket minden bizonnyal érdekel (hiszen felhasználók, ezáltal közel is van hozzájuk ez a világ), akkor ha később nem is foglalkoznak majd vele, mutat egy olyan más utat, megközelítést, és gondolkodásmódban megjelenő változást, ami a tendenciák miatt mindenképpen hasznos lesz a diákok számára, idősebb korukban is.

Biológia- földrajz szakosként nem találkoztam még hasonló órával, és a saját tanítási gyakorlatomba jelenleg nem tundám beépíteni- mivel programozni sem tanultam. A tanóra felépítése a foglalkozási terv alapján összeszedett, és átgondolt volt. Az óra kezdetén a tanárnak általában jó, ha tart egy rövid frontális magyarázatot az óra céljait, a feladatok ismertetését, és a motivációk kijelölését ismertetve, hiszen így a diákok is jobban el tudják helyezni a későbbi tudáshalmazban az új információkat. A csoportmunka szintén a mostani kulcskompetenciák egyikét, az együttműködési képességeket fejleszti, így ezt is indokoltnak tartom, pláne, ha valaki nem érti annyira, a másik gyerek pedig igen, akkor képesek egymásnak segíteni. A gyakorlatorientáltság az informatika és a programozás világában pedig nélkülözhetetlen.

Az értékelés a csoportok elkészített feladata alapján történt. Akik a "legjobb" feladatot készítették (a tanár és a diákok véleménye alapján- a diákok nyilván csak szujektív ismeretekre tudnak támaszkodni, hogy mennyire tetszett nekik, íy ez kevéssé mérvadó ezesetben), azok "mentesülnek" a következő dolgozat megírása alól egy ötössel, vagy öt ponttal többet kapnak a következő dolgozatra. Én ezekből inkább a másodikat választanám, hiszen ez a feladat valószínűleg csak a témakör egy részét fedi le így, a gyerekeknek a többi anyagrész megtanulásában nem lesz motivációjuk, de a plusz pont mindenképpen jól jöhet egy színvonalas munka jutalmaként.

A programozási nyelv logóján is látszik, hogy főleg gyerekeknek készült

Összességében egy elég rendhagyó, és érdekes óra lehetett, sajnálom, hogy nem tudtam rajta résztvenni, kíváncsi lettem volna a tényleges megvalósításra, és a program irányított használatára.

Források:

Scratch: https://scratch.mit.edu/

Képek forrásai:

http://index.hu/tech/2013/05/08/fakocka_helyett_programozzon_a_gyerek/

Sz.