A legutolsó mikrotanítás, amelyen a kurzus keretében részt vettem egy történelemóra volt, 10- es osztálynak a tatárjárás témából. Laikusként nem tudom, mely történelmi anyagrészek melyik osztályban kerülnek sorra, de többek szerint a csoportból ez kilencedikes téma, de ez szerintem nüansznyi probléma.
IV. Béla király szobra a Hősök terén
Az óra első részében egy bemelegítő feladattal kezdtünk, aminek a keretében Julanus barátról, IV. Béláról kellett labdadobálást követően asszociálni. A csoport nagyrésze ennél a feladatnál megrekedt, vagy hozzám hasonlóan nem tudtak érdemileg hizzászólni a témához. Ezek a bemelegítő gyakorlatok akkor jók, ha az óra anyagához kapcsolódnak, és van céljuk: itt például lehetett az, hogy a tanár felmérje, milyen a csoport tudása, ismerete az adott témában.
Ezt követően úgy alakították ki a csoportokat, hogy akik "emelt szinten szeretnének érettségizni", jelen esetben, a történelem szakosok, a terem négy sarkában helyezkedjenek el, a többieket pedig hozzájuk osztották be. Ezt követően kaptunk egy rövid szövegrészletet, amit saját magunknak kellett feldolgozni. Az, hogy minden csoportban volt egy "szakértő" jó, ha a csoport együtt tud dolgozni, de ezúttal nekünk nem sikerült: az egyik fiú folyamatosan kérdezgette a töriszakost, én pedig egy másik lánnyal saját magunktól próbáltunk meg rájönni, hogy melyik fogalom mit jelent. Ez nem a tanár hibája, minden csoportban, és osztályban vannak gyerekek, akikkel nehezebb együtt dolgozni, de én hiányoltam, hogy mikor látták, hogy nem jutunk egyről a kettőre, segítsenek.Szerencsére sikerült megfejteni a tartalmat, majd forgószerűen néhány ember helyet cserélt, és egymással kellett megsimertetni az elsajátított szövegrészt. Ez a mozaikmódszer- szerű tanulási stratégia általában hatékony, és minden területen használható, főleg, ha a megbeszélés után önálló gondolatok is jönnek, így ezt a módszert mindenképpen támogatom, és magam is szeretném használni a tanítási gyakorlatban.
A segédanyagot tartalmazó lapok száma viszont sajnos kevés volt: papíron kaptuk meg őket, és csoportonként egy, vagy kettő jutott, amihez mi először nem is jutottunk hozzá. Ezt kiküszöbölve szerintem jobb lehet, ha a teremben vannak számítógépek, feltenni egy közös megosztóra az anyagokat, vagy szimplán többet másolni belőlük.
A Muhi csata vázlata
A következő részben egy hosszabb, frontális osztálymunka keretében a következő tanárunk magyarázott, térképek segítségével. Ez részben didaktikai probléma, részben az eszközök nem megfelelő minősége, de hátulról nehezen lehetett látni a térképet, és a hosszú frontális részre, ha nincsenek a diákon legalább címszavak nagyon nehéz figyelni. A magyarázat helyett pedig a Muhi csatáról kaphattunk volna egy animációt, videót is, rengeteg érdekes, színvonalas tartalom elérhető a témában, akár magyarázattal együtt.
A tanári magyarázatot nem vetem el, hiszen vannak olyan helyzetek, témák, amikor jobb ez a munkaforma, de pont az az előnye, hogy gyorsan sok anyagot lehet leadni, de ez a hátránya is, hogy nem tudjuk, a gyerekek mennyit értettek meg belőle. Szerintem a korosztályomnak a legtöbb tanítási órája a frontális tanári magyarázat módszere szerint valósult meg, így lehet, ehhez jobban ragaszkodunk, de tekintve, hogy olvasással az anyag 10%-a, hallgatással a 20%- a marad meg, míg, ha tevékenységet végeztetünk velük, ez az arány 80-90%, szerintem több értelme van annak, ha a diákok dolgoznak, és nem lediktáljuk/elmondjuk ami esetleg a könyvben van.
Ezt azért tartottam fontosnak leírni, mert a megbeszélés során a másik tanárunk elmondta, hogy ő a csoportmunkát, a bemelegítő játékot is, és a hasonló foglalkozásokat elveti. Lehet, hogy ez a múltban többé- kevésbé működött, de a mostani világban egy gyereknek nagyon ingerszegény a hagyományos tanulási környezet, és a mi érdekünk is, hogy minél biztosabb, több és használhatóbb tudásra tegyenek szert, ahol szükség van a kreativitásukra, a csapatszellemükre, az önállóságukra, és saját gondolatokra.
Az óra az eltérő tanári szerepmodelleknek köszönhetően kettészakadt, és részemről az első felét sokkal jobban élveztem, mivel közelebb van ahhoz a modellhez, amit én szeretnék majd követni.
IKT-s eszközökből a ppt- től eltekintve csak az óra végén a Socrative alkalmazással elkészített kvíz volt, amelyet már korábban is használtak. Egy rövid, hat kérdéses kvízt kaptunk, és az első három helyesen kitöltő kapott ajándékot. Mint korábban is írtam, a Socrative alkalmazást a Kahoot mellett ugyanúgy használnám, de tekintve, hogy ez egy kevésbé színes, animált alkalmazás, az idősebb diákoknál lehet nagyobb sikere a Kahoot-tal szemben. Bármilyen óra végi ellenőrző feladathoz lehet használni, akármilyen témában.
Források:
Socrative: https://www.socrative.com/
Kahoot: https://kahoot.it/#/
Képek forrásai:
IV. Béla szobra: http://www.szellemvilag.hu/szent-matyas/matyas-kiraly-szuletesnapja-februar-23
Muhi csata: https://hu.wikipedia.org/wiki/Muhi_csata
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.